Nem egyszerű feladat megtalálni az élet, a munka, és a család közötti egyensúlyt, főleg nem úgy ha annak az egyensúlynak a terhét csak Te akarod magad megtartani. Azt gondolom, ha egy család közösen tartja a pilléreket, egymásra odafigyelve akkor a stabilitás meg tud maradni és mindenki egyenlően fárad, senki nem roggyan meg a terhek alatt.
A másik gondolatom ami megerősödött amióta családom van, hogy a gyerekemet nem azzal védem meg, - ha nem engedem semmi közelébe; - tettek nélkül ajándékokkal halmozom el; - nincs napirendje, - megvonom Tőle a következetességet. Véleményem szerint sokkal többet adok Neki akkor, ha emberként ( nem kis hülye gyerekként) kezelem, odafigyelek rá, megtanítom intelligensen viselkedni, egyáltalán viselkedni..., és bevonom a mindennapjainkba, a problémákba és a jó dolgokba!
Amit most hoztam a fentieket erősíti egyrészt arról az oldalról, hogy nem tudsz mindent csak Te csinálni ( ha mégis, akkor is végy egy nagy levegőt, és engedj másokat is érvényesülni, vagy taníts másokat!), így vond be a családod! Nem beszélve arról, hogy ezzel a módszerrel játék lehet a házi munka.
Mutatom miről beszélek:
Ezen a táblán 12 részre van felosztva a lakás. A képen 2 dobókocka van, amelyek dobásával az aznapi feladatokat sorsolhatjátok ki magatoknak.
A mérettől függően szabjatok időkeretet is egy-egy helyiség kitakarítására/ rendbetételére, így biztosan nem tart órákig ez a kötelező feladat sem.
Fontos, hogy a gyerekekre itt is csak olyan feladatot bízzatok rá, ami az életkorának, adottságainak megfelel, tőle az elvárható, illetve fokozatosan vond be, pl: Te dobj az egyik kockával a kicsi a másikkal és mivel közösen dobtatok, közösen is csináljátok meg az adott helyiséget!
Jó szórakozást :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése